erdekesegek-es tettkok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok törzsfejlődési szempontból monofiletikus csoportot képeznek, azaz egyetlen közös őstől származtathatók. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Az állatok közös tulajdonságai

Heterotrófok, egészen pontosan kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.

• Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amiknek egy bizonyos életszakaszukban sejtjei egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
• Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
• Nem képesek a lizin bioszintézisére.
• Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
• Van olyan életszakaszuk, amikor képesek az önálló helyváltoztató mozgásra.

Evolúció

Az állatok evolúciója

Az állatok kialakulása

A tudomány mai állása szerint legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, amely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése

     Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az állatvilág törzsfejlődéséről akkortól lehet beszélni, amikor mindazok a közös bélyegek kialakultak, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.

Rendszerezés

Állatrendszertan

Az állatok helye az élővilágban

Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:

Az állatok rendszertani felosztása

Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint az szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).

Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem képezhet taxont.